Fél évvel ezelőtt iktatták be Javier Milei elnököt, aki rögtön nagy reformtervekkel vágott neki elnöki ciklusának. A kezdeti sikerek ellenére még rengeteg feladat van hátra és nem biztos, hogy sikerült kilökni az országot a majdnem 100 éve tartó lefelé spirálból.
Öt hónapos kormányának első kabinetátalakításában Javier Milei argentin elnök hétfő este elfogadta Nicolás Posse kabinetfőnök lemondását, miközben a kormány által tervezett mélyreható gazdasági reformok miatt jelentős feszültségek alakultak ki a társadalomban.
Szokták mondani, hogy a pénz nem boldogít. Mindez igaznak is tűnt Bhután esetében, amely a „bruttó nemzeti boldogság” (GNH) filozófiájával eddig úgy tűnt, sikeresen tudott egyensúlyt teremteni az állampolgárok jóléte és a gazdasági növekedés között. Csakhogy az ország új miniszterelnöke szerint sürgős változásra van szükség, az ország gazdasága ugyanis az összeomlás szélén tántorog.
2024 márciusában 6413 gyermek született Magyarországon, 10%-kal, 727 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel folytatódott a másfél-két éve tartó romló tendencia. A KSH adatai szerint a visszaesésért nem csak a szülőképes korú nők számának csökkenése felel, a gyerekvállalási kedv is visszaesett.
Április 10-én parlamenti választásokat tartottak Dél-Koreában, amely előzetesen kiélezett harcot ígért; szinte fej-fej mellé mérték a vezető pártokat. Az eredmények végül jelentős meglepetést hoztak, az ellenzék tarolt, hatalmas erőre tettek szert a törvényhozásban. A választópolgárok többségében a belpolitikában érzett elégedetlenségüket fejezték ki a szavazáson, a döntésük mégis akár a teljes távol-keleti erőviszonyokra hatást gyakorolhat.
A mögöttünk álló hónapokban egyre feszültebbé váltak a geopolitikai konfliktusok, lehet itt gondolni az orosz-ukrán háborúra, vagy akár a közel-keleti eseményekre is. De nem csak ez az oka annak, hogy egyre nagyobb hévvel halmozzák az aranyat a biztos menedék reményében a befektetők: az amerikai kamatpolitikával kapcsolatos félelmek, az elnökválasztás okozta bizonytalanság és a jegybankok szűnni nem akaró aranyétvágya mind olyan tényezők, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy soha nem látott szintre lőjjön ki a sárga nemesfém árfolyama. De pontosan mi áll ezen félelmek mögött, tényleg jó ötlet most aranyba menekülni?
Egyre valószínűbb, hogy a kubai gazdaság teljesen összeomlik, a válság okozta politikai elégedetlenség pedig a Kommunista Párt hatalmát fenyegeti. Az országban áramkimaradások vannak, hiányoznak az alapélelmiszerek, a lakosság közel 5 százaléka menekült két év alatt az Egyesült Államokba. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek: még komolyabb krízis alakulhat ki, ha a jelenlegi rezsim megbukik.
A fenti, idézőjelben lévő cím talán túlzónak és hatásvadásznak tűnik, ugyanakkor meglehetősen hűen adja vissza valóságot. (Írásunk címét többek között a következő hír inspirálta.) Már amennyiben „valóság” alatt a hazai média, illetve a politikai közbeszéd egy része által az elmúlt években Svédországról kialakított képet értjük. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy ez a narratíva mennyiben tartható, amennyiben tudományos szempontok szerint összegyűjtött adatok és percepciók segítségével tárjuk fel azt, hogy valójában mit is tudunk a svéd társadalom állapotáról, és mit látunk, ha mindezt Magyarországgal hasonlítjuk össze. Jelen írás egy most kezdődő kutatás első eredményeit foglalja össze.
Miközben az Egyesült Királyság a Konzervatív Párt korábbi vereségeire emlékeztető gazdasági kihívásokkal küzd, Rishi Sunak miniszterelnök azt fontolgatja, hogy a következő választást az év végére halasztja. A gazdasági mutatók, különösen a munkanélküliséget és az inflációt kombináló Misery Index (nyomor-index), a megélhetési költségek folyamatos válságát és a közelmúltban bekövetkezett recessziót tükröző, borús képet festenek. Sunak dilemmája abból ered, hogy a választásokat úgy időzítse, hogy azok egybeessenek a várható gazdasági fellendüléssel – írja a Bloomberg.
A Nepálban végbement politikai átrendeződés, amely során a miniszterelnök egy Kína-barát vezetővel kötött szövetséget. Ez tovább mélyítheti a Kína és India közötti rivalizálást Dél-Ázsiában, mivel mindkét ország a régióban kívánja növelni befolyását - tudósított a Nikkei Asia.
A kubai kormány először fordult segítségért az ENSZ Élelmezési Programjához (WFP), mivel az élelmiszerhiány súlyosbodik a kommunista vezetésű szigeten. A WFP megerősítette, hogy hivatalos kérelmet kapott Kubától a hét év alatti gyerekek számára szánt tejpor biztosítására vonatkozóan. Ez a lépés Kuba gazdasági válságának komolyságát jelzi - számolt be a BBC.
Egyiptomot régóta nagyon súlyos gazdasági válság sújtja, amelyből egyelőre nem látszik a kiút. Ennek ellenére inkább előre menekülnének, és egy 35 milliárd dolláros megállapodást kötöttek az Egyesült Arab Emírségekkel egy modern városfejlesztési projekt részeként – tudósított a Middle East Eye.
Az argentin havi inflációs ráta januárban enyhe lassulást mutatott, és 20,6% volt, szemben a decemberi 25,5%-kal, az INDEC statisztikai hivatal szerint. Éves összehasonlításban azonban a legfontosabb áruk és szolgáltatások árai elképesztő mértékben, 254%-kal emelkedtek.
Szinte semmi esélye nincs annak, hogy középtávon megtámadja Oroszország Európát, hiszen nincsenek meg a kellő erőforrások Moszkvában ahhoz, hogy egy győzelemhez szükséges méretű hadsereget létrehozzon és fenntartson az orosz politikai vezetés – írja a Telegraphon megjelent véleménycikkében Andrew Lilico brit közgazdász.
Az IMF meghosszabbítja egyiptomi tartózkodását, hogy a súlyos gazdasági válságban lévő országgal megtárgyaljon egy 10 milliárd dollárt meghaladó megállapodást - írta meg a Bloomberg.
Jelentősen nőtt a norvég állami nyugdíjalap, a világ legnagyobb szuverén pénzügyi alapjának vagyona tavaly - közölte a vagyonkezelő, a Norges Bank Investment Management kedden.
Az európai polgárokat az európai parlamenti választások előtt leginkább a különböző válságoktól való félelmek mozgatják – mutatta ki egy kilenc uniós és két EU-n kívüli európai országban végzett közvélemény-kutatás és az arra épülő tanulmány. A készítők öt válságot azonosítottak, amelyek az elmúlt másfél évtizedben meghatározták az európai közgondolkodást, az pedig, hogy ki melyiket azonosítja a legfontosabbnak, országonként és korosztályonként különböző.
Rengeteg jó modell áll rendelkezésre ahhoz, hogy mind a fejlődő, mind a fejlett országok jobb demokratikus intézményeket hozzanak létre. Az új alkotmány megalkotásának kudarcba fulladt kísérleteivel azonban Chile példája rámutat arra, hogy e téren mit érdemes elkerülni.
Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n. Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.
A 2023-as év egyik utolsó fontos diplomáciai eseménye volt a 24. EU-Kína csúcstalálkozó, amikor december 7-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel az Európai Tanács elnöke Pekingbe látogatott, ahol Hszi Csin-ping elnök-pártfőtitkárral majd Li Csiang miniszterelnökkel tárgyaltak, és nem értek el semmit. A kényelmetlenséget némileg csillapítja, hogy eleve különösebb ambíciók nélkül került sor a csúcsra, mivel mindkét fél tudatában van az ellentétek strukturális, ennél fogva szinte feloldhatatlan jellegének. Ráadásul e feszültségek valószínűleg tovább fokozódnak majd 2024-ben, hiszen a kínai gazdaságban zajló jelenlegi átalakítás egyértelműen ütközőpályára állítja a Népköztársaságot és az Európai Uniót, na meg mellette a fél világot.
A politikában eddig ismeretlen személyt kért fel Vucic elnök.
Ez már tényleg lejtmenet.
A bankok nem nagyon akarnak díjcsökkentést végrehajtani.
Rengeteg tanulási és fejlődési lehetőséggel várunk.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
